Kategória: Blog

          Mikor nem vagy éppen a legjobb passzban, és céltalan bolyongsz a város utcáin, semmihez nem találod a kedved. Igazán nem is érdekel merre mész, mi történik ezt követően. A gondolataid csaponganak, nem születik egyetlen értelmes kérdés vagy válasz a fejedben.

A lábaid visznek, a szemeid nem is igazán látnak, csak mész az orrod után. Egy közeli parkban kötsz ki. Sétálsz az emberek között, de most még azt sem vennéd észre, akit ismersz. Nem látod a totyogó gyerekekek, az andalgó, egymás fülébe suttogó párokat, a kedélyes öreg néniket egymás között beszélgetve.

Nem vagy ebben a világban éppen, ugyanakkor mégis ez a világ az oka a hangulatodnak, úgy hiszed. Nyomaszt a munka, a kapcsolatod kezdi felemészteni a szürke hétköznapok folyama, a barátaid sosem érnek rá. Most meg még egyszerűen a helyed sem találod. Kissé elfáradtál, nincs oka, és mégis minden egyben az.

Meg lehet még változtatni ennek a napnak a menetét? Van még lehetőség egy felhőtlen befejezésre? Olvass tovább és megtudod!

Emlékeztetőt szeretnél magadnak, nézd meg ezt!

 

          Angyalok…., hm, sokszor gondolkoztam már kik is ezek a lények? Miért oly misztikus a létük, miért lengi őket körül olyan sejtelmes titokzatosság? Miért nem látjuk őket igazából soha?

Mígnem arra a következtetésre jutottam, hogy mert valami különlegeset akarunk látni. Valami olyat keresünk, ami nem hétköznapi. Nem jön velünk szembe az utcán, nem olyan, mint mi. Különben is, ha valami annyira jó, csakis láthatatlan lehet! Sőt talán nem is létezik, gondolják sokan.

Akkor elárulom nektek, ha tovább olvassátok a blogbejegyzést, hogy mi is az igazság! Szerintem…

 

 

           Nem tudom, ki hogy van ezzel az újhullámos divattal, ami arról szól, hogy “csakis én vagyok a leges-leges legpozitívabb, senki nem lehet pozitívabb, mint én vagyok”? Amelyhez akkor is ragaszkodik a követe, miközben a fogsorát szorosra zárja, mert  éppen más véleménye van, de nem mondja ki, vagy már csak azért sem mutatja meg azt, amit valójában érez, mert az nem elég pozitív? Különben is ő az élő melegség, a szeretet és fény gyereke, hogy is lehetne már bármi más, csak pozitív?

Találkoztatok már az embertípussal, aki annyira kontroll alatt tartja a kapcsolatait, az ismeretségi körét, hogy semmi nem érheti váratlanul, minden úgy történhet, ahogy azt ő eltervezte, mert az ő terve működhet egyedül tökéletesen (és ebből következően mindenki más csak rosszul tudhat mindent)? Vagy azzal, akinek mindenre vagy egy példája, persze soha nem mások, csakis a saját életéből merítve, és milyen okosan és ügyesen ő egyedül megoldotta meséli büszkén (és te szerencsétlen pont őt kérdezted)? Vagy azzal, akinek nem mondhatsz semmi okosat, mert mindenre megvan a már agyonidézett híres emberektől származó kedvenc mondása, ami minden személyes gondodat meg kellene oldja, ha elég pozitív vagy (és különben is miért kellene, hogy legyen önálló gondolatod)?

Ha neked is volt már hasonló tapasztalatod, és kezded úgy érezni, hogy veled van a baj, szerintem gondold újra, addig is olvasd el a folytatást!

Képes emlékeztetőt szeretnél magadnak?!

Mit gondolsz, mennyire nehéz számodra egy kapcsolatban önmagadnak lenned? Szoktad-e azt érezni úgy, hogy a másik elfogadjon, és szeressen, fel kell adnod magadat, olyan dolgokat kell megtenned, amit nem érzel helyesnek vagy egyszerűen csak nem szeretnéd megtenni?

Te mennyire várod el a másiktól, hogy annak ellenére tegyen meg dolgokat, és értsen egyet veled, hogy az már nem ő lenne….? És mi van akkor, ha az akaratod szerint cselekszik? Nagyon szereted, és elégedettséget érzel? Vagy elkap az érzés, hogy “erőszakot” követtél el rajta, azt vártad el, hogy adja fel a személyiségét, amiért valamikor megszeretted?

Van még kedved elmélkedni egy kicsit? Akkor olvasd el a folytatást!

Képes emlékeztetőért is kattinthatsz! 🙂

          Hagyod, hogy a szemeid fénye elhalványuljon. A mosoly csak ritkán ül ki az arcodra. Ha kérdeznek, el sem hiszed, hogy valóban érdekli őket a válasz. A munkádat szorgalommal, de kedvetlenül csinálod végig, hisz nem érzed, hogy jelentősége van, hogy elvégzed. A párodat nagyon szereted, de gyakran tűnődsz, hogy miért téged választott. Azt hiszem, nem árt néhány dolgon elgondolkoznod…

Most csak arra kérlek, hogy állj meg egy pillanatra a mindennapos rohanásban! Csak egy nagy lélegzetet végy! Próbálj feledni mindent, mi zavarhat, koncentrálj arra, hogy mélyeket lélegezz! Figyeld, ahogy kitágul a tüdőd, és ahogy kifújva a levegőt, egyre lassabban lélegzel! Sikerült megnyugodnod?

Gondolj most magadra, …

…és szánj néhány percet arra, hogy elolvasod a blogbejegyzés folytatását!

Szeretnél képes emlékeztetőt, akkor kattints!

“Érdekes, hogy találkozunk sok emberrel életünk folyamán, akik mind ugyanazt mondják rólunk, de aztán jön az az egy, akinek ezt képesek is vagyunk el is hinni…”

Míg megtaláljuk az igazit, sokszor lehet rögös az utunk. Sok olyan emberrel találkozunk, akiről később, mikor eszünkbe jut, már fogalmunk sincs, mit is szerettünk meg benne. Aztán találkozunk olyanokkal is, aki hasonlít, aki úgy nevet, aki úgy ölel, aki úgy néz ránk, mint akit szeretnénk magunk mellett tudni. De valami mégsem stimmel, egy-egy részlet megvan, de a teljes kép mégsem tiszta. Nincs összhang az életvitelünkben, a terveinkben, álmainkban, vágyainkban. Vagy csak egyszerűen nem egyformán vagyunk elkötelezettek a kapcsolat iránt.

A blogbejegyzés Álomból valóság! címmel folytatódik!

Rövid emlékeztetőre vágysz? Nézd meg az ebből készült képes posztot!

 

MINDEN EGYES NAP AJÁNDÉK! FOGADD EL ÉS ÉLD ÁT! HA NYITOTT SZEMMEL JÁRSZ, MEGLÁTOD! AMIKOR ELMOSOLYODSZ A FELISMERÉSTŐL, ABBAN A PILLANATBAN ELKEZDŐDIK AZ ÚJ ÉLETED!

Mikor szemed ma a világra nyitottad, egy újabb nagy ajándékot kaptál az élettől. Maradéktalanul átvetted? A reggeli napkelte ragyogásával kezdve, folytatva egy jóleső nyújtózással, mosolyod már meg is született. Végiggondolod gyorsan a teendőidet, egy gyors reggeli frissítő tisztálkodás után már készen is állsz a folytatásra, bármi is jöjjön! A tízórai mindenkinek elcsomagolva, kezdődjön a nap!

Olvass csak tovább, hogyan is folytatódik aztán ez a nap?!

Ha szeretnél emlékeztetőt magadnak, találsz ehhez kapcsolódó képes posztot is az oldalon!

 

 

– Milyen volt a mai napod? Úh, sajnálattal hallom, hogy elromlott a kávéfőződ. Tudom, hogy nem indul jól a reggeled kávé nélkül. De mi történt aztán?

– Betértem egy kávézóba, mert pont az orrom előtt ment a busz is el. A következőre meg várhattam fél órát. Már épp azt gondoltam, hogy kávéhoz sem jutok, mert olyan sor állt.

– Aztán meg leülni nem volt hová? Nem semmi, ez tényleg nem a te napod. De meglepetésedre egy jóképű férfi rád mosolygott, és hellyel kínált az asztalánál. Beszélgettetek?

Olvasd el, hogy folytatódott a napja a Véletlenek című blogbejegyzésemben! Lehetett volna akár a Te napod is?!

Képes emlékezetőt is találsz az oldalon!

Az a kérdés, hogy egy kapcsolatban ki választ? Egyszerű a válasz, Ti ketten! Ahhoz, hogy kapcsolat, bármiféle kapcsolat alakuljon ki, kell az a KÉT szereplő! Sosem lesz egy nő a szeretője, barátnője, felesége csak úgy véletlenül valakinek! Kell az a férfi, aki elkezd udvarolni, és kell az a nő, aki elfogadja azt. Ez soha nem egyemberes játék!

Olvasd el, hogyan folytatódik a blogbejegyzés!

Az ebből készült képes emlékeztetőt is megtalálod az oldalon!

          Pár hónappal ezelőtt eljátszottam a gondolattal, majd a szavakkal is, hogy megpróbáljak azonos kezdőbetűjű szavakból álló viszonylag értelmes szövegeket, történeteket összerakni. Kisebb-nagyobb sikerrel, és persze egy-két betű kihagyásával a sorból, az egész ábácénket kiraktam. Mikor most ezeket a betűjátékokat pakolásztam fel a weboldalamra, akkor jutott eszembe az ötlete ennek a posztnak.

Hogy miről van szó? Egy játékra invitállak! Gyere próbáld ki itt, neked milyen gondolataid támadnak játék közben?!