Szerző: briliansgondolat

Mese a felhőfotelból…

Lógatom lábam,

pihentetem szárnyam

forgatom fejemet

aranyfürtök szállnak

akárhová nézek szét

a világ meseszép

és benne az embernépet

kedvelem mindenképp

lent az ő házaik

és eltörpült gondjaik

fentről én nem látom

csak lelküknek lángjait

néhányuk épp csak ég

másikuk kóbor még

de egyesek, lelkesek

helyüket meglelték

és számomra oly öröm

ha látnátok, fénykörök

szép arany íveit,

melyeknek nyoma örök

hisz ha találkozol eggyel

egy fényes lélekkel

a te fáklyád is felizzik

és feltölt majd élettel

ó, nem láttam ily szépet

hidd el, mióta csak élek

pedig teremtésem

nem mai történet

kérlek, ember, hidd el

ezzel az élettel

te meg lettél áldva

csodaszép lélekkel

ott voltam én akkor

csodálatos nap volt

mikor a teremtőnk

fújt reád aranyport

szép szavakat mondott

ember éledj, szólott

kinyitottad aranyszemed

“Atyám, mondd a dolgom”,

és ő fogta vállad,

“lenn a Földön várnak”

átölelt, és veled küldte

szeretetét a világnak

és én csak lógatom a lábam

letekintek, és látlak

teremtőnknek csodalénye

gyönyörűnek talállak.

2014. április 4.

A vers képes posztját is nézd meg!

Figyelmeztetés nélkül

Agyoncsapott halom

csont vagyok

csupán, mit úgy csaptak kupán

hogy csak összerogyott sután.

Minden figyelmeztetés nélkül,

semmit nem hagyva emlékül.

Csupán egy halom csont

ez vagyok és pont.

Rám ront, hogy nincs hon

és sosincs jó napom:

az élettől a pofonokat kapom,

és magamat azon kapom,

hogy a holnap nem vigasz,

és már nem tudom, hogy mi igaz?

Vagy igaz-e egyáltalán a lét?

Vagy minden csak emlék?

Egy előző élet torz maradványa,

ez vet árnyékot rám ma?

Egy elrontott élet

ez az, evégett?

Emiatt kell most így élnem?

Hosszú volt míg idáig értem,

de leraknám terhét már nagyon!

Figyelmeztetés nélkül csaptak agyon!

Így nem értem, hogy a fájdalom,

hogy hatol át a falon?

Hiszen közömbösen kellene néznem,

hogy életem darabokra tépte;

nem adva reményt és vigaszt

de nem megy, hogy játsszam a pimaszt!

Agyoncsapott halom

csont vagyok

csupán, mit úgy csaptak kupán,

hogy csak összerogyott sután.

Minden figyelmeztetés nélkül,

semmit nem hagyva emlékül.

2010. január 2. 

Képes posztként is olvashatod!

Kivételes

Kivételes vagy, ha már megszületsz

kivételes vagy, ha szüleid nevelnek

kivételes vagy, tanulhatsz

kivételes vagy, ha feljuthatsz

kivételes vagy, ha normális életed

kivételes vagy, ha józanul élheted

kivételes vagy, ha nem mérgezed magad

kivételes vagy, ha nem kell cigi, drog, pia

kivételes vagy, ha szeretnek mások

kivételes vagy, ha helyed megtalálod

kivételes vagy, ha van ételed, italod

kivételes vagy, ha van hely, ahol fejed lehajthatod

kivételes vagy, ha tudsz valamit, mit más nem

kivételes vagy, ha egyszerűen tiszta lelked

kivételes vagy, ha tudod, célod mi

kivételes vagy, ha érdekel valami

kivételes vagy, ha tudod, hogy így igaz

kivételes vagy, és ha más nem is, de ez vigasz.

1999. október 18.

A verset képpel együtt is megtalálod!

Bezárva

Előttünk már zárva a múlt.

Előttünk még zárva jövő.

Be vagyunk zárva a jelenbe.

Előttünk zárva vannak mások,

S mások előtt zárva vagyunk mi.

Az ember be van zárva önmagába.

A múlt és jövő nem a miénk.

A miénk csak a jelen lehet,

ezt kell élnünk, ide vagyunk bezárva.

Az ember néha kinyílik mások előtt,

de akkor furán néznek rá mások.

Ne nyílj ki, mert úgyis bezárnak.

1999. február 11.

A verset képes posztként is megtalálod!