A LélekKÉPzelet kötetről:Kedves Zsuzsa!
Bár nagyon ritkán olvasok verseket (inkább regénypárti vagyok), de sok olyan verset találtam, ami valamiért megszólított, amit jólesett olvasni. Köszönöm!
És az ajánlás!
A LélekKÉPzelet tükörcserepeivel a lélek tájaira tehetünk önismereti tréninggel is felérő utazást. Az olvasó minden versben elgondolkodtató, személyes élményeket felidéző sorokra bukkanhat.
- Hiszen mindenkinek az életében előfordult már olyan esemény, amikor úgy érezte, hogy letaglózzák a körülmények – a “Figyelmeztetés nélkül” c. költemény pontosan fogalmazza meg ezt az “agyoncsapott” érzést.
- A “Kivételes” címet viselő vers emlékeztet bennünket arra, mennyi mindenért lehetünk hálásak az életünkben: csupa olyasmiért, amit magától értetődőnek veszünk.
- A “Bezárva” című vers azt az elszakítottságérzést fejezi ki, amikor ráébredünk: a múlt-jelen-jövő egymástól elzárt, különálló világok, csakúgy, mint az én és a külvilág.
- Jogunk van-e megváltoztatni a természetet, jogunk van-e elvenni belőle és átalakítani – ezt a kérdést veti fel a “Ki kezdte?” című költemény.
- A “Mese a felhőfotelból…” egy varázslatos, szívet melengető kép az emberi élet céljáról, küldetéséről.
Mindazoknak ajánlom ezt a versgyűjteményt, akik szeretnek eltöprengeni az élet kis és nagy rejtélyeiről, az élet értelméről, barátságról, az emberi létezés, az emberi lélek mindennapi küzdelmeiről és örömeiről.
Minden jót, további örömteli alkotást kívánok Neked!
Velencei Rita, a Kávé és Krémes regény írója
Briliáns - minden, ami gondolat 