Te, hogy vagy az öröm érzésével? Mi a helyzet a hála kérdésével? Pozitív típusú embernek vallod magad, vagy inkább negatívnak? Vagy talán azt mondanád, hogy csak reálisan látsz?
Most csak úgy őszintén magunkba nézve, és persze ebbe magamat is beleértem, alapjában véve talán könnyebben vesszük el az élettől a keserű pirulát. Könnyebben fogadjuk el, hogy persze már megint az orrom előtt ment el a busz, szinte várjuk az elutasító választ az új állás ügyében, nem lepődünk meg azon sem, hogy megint egy kiadás adódik, amire nem számítottunk. Nem ér váratlanul, ha valaki megint a lábadra tapos az utcán, vagy gorombán viselkedik veled. Az sem számít újdonságnak, hogy megint előtted vitték el az utolsó kenyeret, mikor hazafelé rohansz, és persze, hogy akkor áll be a kocsisor, mikor végre eljutnál moziba.
Tarts velem a további elmélkedésben, olvass tovább itt!
Képes emlékeztetőt is találsz az oldalon! Nézd meg ezt is!
